Kilátás a református templomból

Kilátás a református templomból

Szüreti bál 2015 szeptember...

Szüreti bál 2015 szeptember...

A Nefelejcs Nyugdíjas Klub tánca

A Nefelejcs Nyugdíjas Klub tánca

A Zichy-kastély az 1900-as évek elején.

A Zichy-kastély az 1900-as évek elején.

Extrememan 2015 - Nágocs

Extrememan 2015 - Nágocs

Nágocs madártávlatból - 2014

Nágocs madártávlatból - 2014

 

Látnivalók

Látnivalók

 

A Zichy Kastély

A Zichy kastély az 1900-as évek elejénAz udvarház 1711-ben vagy 1714-ben épült a család hagyomány és szakirodalom szerint. Feltehetően Zichy Ádám építtette, aki megszervezte az uradalmat. Nem tartózkodott rendszeresen Nágocson, mert a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban viselt tisztségei gátolták ebben. 1738 után költözött Nágocsra. 1741-ben végrendelkezett: a szomszédos andocsi templom kriptájában temessék el. Nagy adományokat tett az akkor épülő ferences templom részére – ezekből épült a fő- és a jobb oldali mellékoltár, melyben ma is látható a Zichy család címere. Zichy Ádám halálakor már a kúriában laktak féltestvérei – György és Lajos. Elképzelhető, hogy György kőkúriát építtetett 1749 és 1779 között. Valószinűlt, hogy Boronkay József építette a kőkúriát,1772 és 1779 közt, aki jeles épületeket emelt a birtokon. A jelenlegi kastély földszintje két szakaszban épült, mivel a K-Ny-i szárny boltozatos, a É-D-i pedig síkfödémes.
A korszakváltás, mely a majorsági gazdálkodás kibontakozását jelentette 1779-1825 között összekapcsolódott Zichy József nevével, aki Ádám mellett legnagyobb hatással volt Nágocs történetére. Sokat költött lakóhelyére, kastélyára. Nágocsot ,,… sok épülettel, ékes kerttel lakóhelyemnek alkalmasabb voltára gyarapítottam. ”
A földesúri rezidencát először 1785-ben nevezték kastélynak, ekkor már biztosan megépült mindkét szárny. Feltehető, hogy Zichy József építtette 1782-85 között az egyik szárnyat, vagy az É-D-i tornácot, ott az is elképzelhető, hogy ő csak felújíttatta a házat.
Például olasz kőművesekkel fehéríttette ki a szobákat és téli ablakokat csináltatott 1787-88-ban. Zichy József beköltözése (1788) után kicserélte a kastély bútorzatát. Kápolnát, könyvtárat alakított ki. 1788-95 között szép angolparkot létesített. A főkapunál 1787-ben szobrot állíttatott a család védőszentjének Nepomuki Szent Jánosnak. Zichy József a több mint fél évszázados uradalom irányítását fiának, Zichy Jánosnak adta át 1828-ban. Miután a birtok tulajdonjoga 1833-ban rá szállt, annak hosszú távú fejlesztéséhez, modernizálásához kezdett. Gazdálkodásában keveredett a nemesi és polgári szemlélet. Egyszerre volt feudális földesúr és tőkés módon vállalkozó földbirtokos.
A főúri értékrendet követte amikor 1831-32-ben reprezentatív kastéllyá alakította apja kúriáját. A főépületet kéttraktusossá bővítette és emeletet épített rá. A földszinten boltíves előcsarnokot és lépcsőházat létesített. A régi épület megtartása érdekében a lépcsőházat nem a bejárattal szemben, hanem oldalra helyezte. Az emeletre klasszicista előcsarnokot és csaknem 90nm-es dísztermet terveztetett. A homlokzat közepén rizolitot (előrenyúló homlokzati rész) alakított ki, az udvar felöli oldalon oszlopos kocsibejáróval, a kert felől timpanonnal és erkéllyel. A timpanon közepébe a családi címer került. Az erkélyről szabad kilátás volt a kertre. Lehet, hogy ekkor épült az oldalszárny szegmensíves boltozattal fedett, nyitott árkádsora is.kastely005
Zichy János modern ízléssel rendezte be otthonát, díszes bútorokat, szőnyegeket, gazdag kárpitozás szolgálta a kényelmet. A modern életformában jó társra talált a feleségében, Bezerédy Zsófiában, aki rokonszenvezett a reformeszmékkel. Zichy János halála után felesége kérésére két fia közül Istváné lett a nágocsi uradalom, kinek leánya Stefánia, Rubidó Radoszláv felesége lett.
Zichy István kérésére engedélyezte a király veje Rubidó Radoszláv számára az egyesített Rubidó-Zichy családnév – Zagorjei, Zichy, Zajki előnévvel – használatát. Zichy István, aki köznemesi ág sarja volt, a rokonság révén is kapcsolatban állt az arisztokráciával. Ő grófnőt is vett feleségül Grimand-D Orsay Paulát, aki által az arisztokrácia soraiba kerültek és átvették az annak megfelelő életformát is. Zichy István 1888-89-ben az igényeinek megfelelően felújította kastélyát. A főépület kerti homlokzatát romantikus stílusban átépíttette, a mellékszárny nyitott árkádjait befalaztatta. A kerti homlokzat romantikus átépítése terasz építését, az ablaknyílások neogótikus keretezését és a homlokzati osztópárkány fűrészfogas kialakítását jelentette. A kastély késő barokk és klasszicista stílusjegyei immár romantikus elemekkel bővültek. A belső átalakítások új könyvtárszobát, házi kápolnát és dohányzót eredményeztek. Terazzópadlóval látták el az előcsarnokot, a folyosókat és a télikertet. Ekkor készültek a díszterem és az emeleti termek mennyezeti gipszdíszítései, valamint a lépcsőház mennyezeti festményei. Antik bútorokkal rendezték be a kastélyt, a falakat a családtagok portréfestményei díszítették, a belső dekorációt muzeális tárgyakkal gazdagították. A park romantikus tájkert formát kapott. Kőfallal vették körül a kertet, mely az arisztokratikus zártságot is fokozta.
Képeslap - 1920-as évekZichy István állami hivatalt, politikai tisztséget nem viselt. A családban már hagyományos kamarási címet az uralkodóházhoz hűségéért 1886-ban megkapta. Unokája, Rubidó-Zichy Iván a gazdálkodás helyett a közéleti szereplést választotta. Fényes diplomáciai karriert futott be. Tipikus alakja volt a Monarchia nemzetek feletti arisztokráciájának. Magyar anyától, horvát apától származott, Grácban született, a középiskolát Bécsben végezte a Monarchia legelőkelőbb gimnáziumában, Budapesten szerzett jogi diplomát. Hivatása felelősségteljes ellátása mellett fényűző életet élt. Bejárta a fél világot, legszívesebben mégis nágocsi birtokán tartózkodott. Itt hódolhatott kedvenc szórakozásának, a lovaglásnak és a vadászatnak. Vadászidényben a kastély mindig tele volt vendégekkel. Bővítette ősei kastélyát, 1922-ben emeletet építtetett az É-D-i szárnyon. A kastélykertet fenyvessel bővítette, a parkban családi sírboltot emelt, kápolnát állított és teniszpályát alakított ki. Fiatal korában híres volt a szerelmi kalandjairól, érett férfiként kiegyensúlyozott házasságban élt. Első felesége gróf Apponyi Gizella, gyermeke Paulina, születését követően elhunyt. Második felesége gróf Zichy Erzsébet, távoli rokona volt. Négy lányuk született: Andrea, Johanna, Gabriella, és Antónia.
A II. világháború megpecsételte hazánk, benne a Zichy család sorsát. Az orosz megszállás elől Budapestre menekültek. Ez alatt otthonukat feldúlták, birtokát kifosztották. Néhány hónap alatt elveszett a család évszázadok alatt felhalmozódott óriási ingóvagyona tönkrement a falu legnagyobb gazdasága. 1948-ban távozott hazájából Rubidó-Zichy Iván. A kastéy és a park az enyészet útjára tévedt. Az 1950-es években a ,,kemény” szocializmus időszakában a falu politikai-kultúrális központjává vált a kastély. Volt itt DISZ-iroda, TSZ-iroda, pártiroda, tiszti lakások a kapolyi laktanya tisztjeinek, óvoda, orvosi rendelő, iskola. 1959-ben a belső átépítés után iskolai tantermeket alakítottak ki, s ekkor már csak iskolaként működött. 1962-ben a Somogy Megyei Tanács Állami Nevelőotthont alakított ki a K-Ny-i szárnyból, az É-D-i iskolává és kiszolgáló helyiségekké alakították. A belső átalakítások során nagyrészt eltűnt az épület korábbi jellege: bontások, új falak, új lépcsőház került kialakításra. Az épületben elhelyezett Nevelőotthon 1972-ben (10 éves évforduló), Móra Ferenc nevet vette fel, s több mint száz állami gondozott gyermek neveléséről gondoskodtak. Szükség volt a fekvőhely bővítésére.
A Nágocsi Községi Tanács megállapodott a Megyei Tanáccsal, miszerint az új iskola felépítésével- mely a helyi tanács tulajdonába kerül, a kastély épülete a Megyei Tanács gondozásában teljes terjedelmében nevelőotthon funkciót tölt be. 1973-ban a parkban felépült az iskola, kivonult a kastélyból, melyet ezután újabb átépítéssel 140 férőhelyes gyermekotthonná alakítottak, ahol az óvodástól- az állami gondozásból kikerülésig foglalkoztak a neveltekkel. 1997-ben a fenntartó Somogy Megyei Önkormányzat gazdasági és pedagógiai okokra is hivatkozva lakatot tett az intézményre. Megtörtént a kastély ismételt kifosztása. Megint az enyészet vette át a főszerepet.
Felhasznált irodalom: Kiss Tamás: Nágocs történet 1945-ig

Az oldal tetejére

Shadow

A nágocsi Római Katolikus templom

kattempl1A katolikus egyház szervezése a nágocsi földesurak támogatásával történt Nágocson a 18. században. Kezdetben a katolikusok kisebbségben voltak a reformátusok mellett. Először a falunk kívül építettek templomot, melyet Szent György vértanúról neveztek el, de már a 18. század elején romokban hevert, talán a hívek kis száma miatt. A katolikusok 1723-ban erősödtek meg, amikor Zichy Ádám katolikus németeket hívott Nágocsra. Szerződésben garantálta a vallásgyakorlást, templomot, iskolát.
1732-ben egyszerű, kis templomot építettek a hívek, három falazott oltárt állítottak Szent György képpel, fatalpas, fehérre meszelt sövénytemplomot zsindellyel fedték, tetejére fatornyot emeltek. A fatemplom azonban az 1740-es években romossá vált. 1754-ben kezdődött az új kőtemplom építése, melyet a Zichy Család anyagilag is támogatott. A főkegyúr a Nágocson élő Zichy György lehetett, aki telket adományozott az egyháznak a falu közepén. A templomot 1760-ban szentelték fel. A barokk stílusú oltárkép sárkányölő Szent Györgyöt ábrázolja. Az ekkor készült templom a mainál rövidebb, zsindelyfedésű, hiányzott a karzat és a torony, hiányos volt a belső berendezés.
A katolikus egyházközség az andocsi egyház fiókegyháza volt. Az önálló plébániát 1789-ben hozták létre, melyet Zichy József alapított és működtetéséhez is nagyban hozzájárult. 1787 és 1793 között felújították a templomot, majd 1798 és 1801 között kibővítették. Megépítették a tornyot, meghosszabbították a templomot. Elkészült az orgonakarzat és a keresztelőkút, elnyerte az épület a mai formáját.
kattempl3A barokk stílusú templom tagolt homlokzatú. A kaput és a felette levő ablakokat falpillérek fogják közre. A homlokzat két oldalán egy-egy fülkében koronás, szakállas szent szobor áll. Az oromzat szélein vázák vannak, a középen timpanon, melyben a Zichy Család címere található. A templombelső háromhajós, kétoszlopos orgonakarzattal. kattempl2
A főoltár Szent Györgyöt ábrázolja, a baloldali mellékoltár a Szent Családot és Szent Katalint, a jobboldali Szent Klárát és Assisi Szent Ferencet. Lehetséges, hogy a freskókat a dunántúl híres festője Dorffmeister István festette.
kattemplRokokó berendezés került a templomba, szépen faragott szószékkel és padokkal.
A toronyban három harang lakott. „Híres, szép hangú harangok voltak, az egész környéken nem volt másuk.” Kettő az I. világháború áldozatává vált, melyet 1925-ben pótoltak.

Az oldal tetejére

Shadow

A református templom

IMGP3862Nágocson a református egyház megalakulását a XVII. sz. elejére tehetjük. A reformáció elterjedését könnyítette, hogy a faluban nem volt katolikus templom és pap. ,,Kopott ruhájú, de lángoló hitű” vándorprédikátor alapította a református egyházközséget. Az 1618-as pápai zsinaton már jelen volt Liptai Simon nágocsi prédikátor, 1621-ben Hárosi István képviselte Nágocsot, 1629-ben ismét Liptai Simon, majd az év őszén Somi Péter. A század közepén Laskai Sándor, a kor érdekes egyénisége állt a gyülekezet élére. A török uralom óriási törést jelentett a falu életében, majd a török és Habsburg nagyhatalom vetélkedése a lakosság elmenekülését, végtelen pusztává válását eredményezte. Csaknem egy évszázadig, a XVIII. sz. derekáig épült újjá. Az újratelepítés során megváltozott a korábbi lakosság összetétel nemzetiségi és felekezeti arányban is. A betelepített németek által is nagyobb arányban voltak a katolikusok, míg a református egyházközség üldözött, majd megtűrt kisebbséget alkotott. A török kiűzése után a régi lakók helyreállították a református egyházat, önálló iskolát működtettek. 1716-1726 között az ellenreformáció során felszámolták a református egyházat: megfosztották templomuktól, papjuktól, iskolájuktól, telküktől. Hitüket azonban megtartották, melynek eredményeként 1786-ban kaptak jogot tanító fogadására, 1794-ben templom építésére. Zichy József földesúr támogatásával 1794 ápr. 8-án kaptak engedélyt a királytól templomépítésre. Egy-két év alatt elkészült az egyszerű templom. Az alapja tégla, fala tömés, teteje nád, tornya fából készült, melyet zsindellyel fedtek. Harangot 1805-ben Zichy József adományozta, aki elődeivel ellentétben nem üldözte, hanem segítette a reformátusokat. A XIX. sz. változásokat hozott a település népességszámában, nemzetiségi összetételében, vallási megoszlásában. 1880-ra érte el Nágocs lakossága az 1315 főt. A reformátusok aránya a lakosság negyedére esett vissza, miközben megjelentek az evangélikusok és zsidók. Legnagyobb arányt a katolikusok tették ki. A polgárosodás egyik mutatója a műveltségi színvonal emelkedése. Cserna István (1856-57) és Balogh Zsigmond (1859-74) református lelkészek az iskola telekvásárlásával és építésével is szolgálták a kultúra terjesztését. Orbán Antal (1876-1907) szervezte meg a templom építését és az egyháztörténet kutatását. 1883-84-ben felépült a ma is álló templom, mely méltó párja a katolikusok szép templomának. Az egyházközség már 1860-ban megkezdte a felkészülést, téglaégetést, pénzgyűjtést. A 19.237 forintba került, az építkezéshez segítséget adtak a katolikusok, Zichy István földesúr és a zsidók is. A klasszicista stílusú templom szépsége nemes egyszerűségében, arányainak harmóniájában rejlik. A toronyba három harang került, melyek közül kettőt az I. vh. idején hadicélokra elvittek, 1926-ban mindkettőt pótolták. Majd a II. vh. (1944. okt) az egyik nagy harang ismét útra kelt, soha vissza nem térve. A másik eredeti ,,nagy harang” felirata: ,,Öntette a nágocsi református egyház 1884-ben. Öntötte: Özv. Gloger Sándorné IMG_20140530_151827Veszprémben 1884.” A ,,kis harang”: ,,Istennek dicsőségére öntette a nágocsi református egyház az 1926. esztendőben. Öntötte Slezák László harangöntő Budapesten. Egyedül Istené a dicsőség!” 1915-ben orgonával szerelték fel a templomot, melyet az Európa-hírű Angster cég készített Pécsett. Sajnos mára működésképtelen. Az 50. éves fennállásra „A Mi újságunk” folyóiratban Lamperth Gyula lelkész írta meg az egyház rövid történetét: Zárógondolata: ,,Isten után híveinek hűsége, áldozatkész buzgósága tarthatja meg csupán. De kell a hűség, kell is a buzgóság, mert ha ez elfogy, elveszünk.”
Irodalom:- Kiss Tamás: Nágocs története 1945-ig, Lamperth Gyula: A nágocsi ref. egyház története,
Mi újságunk c. folyóirat

Az oldal tetejére

Shadow

Nepomuki Szent János szobor

(a kastélypark bejáratánál)

PANO_20140523_182710A Zichy uradalom irányítását 1779-ben a korábban azt bérlő Boronkay Józseftől Zichy József vette át. Zichy József, aki császári és királyi kamarás, aranysarkantyús vitéz címet bírta, nagy építkezéseket folytatott az egész uradalomban. Templomot építtetett Zicsben (1781-86), Zalán (1787-88), Nágocson tekintélyes plébániaházat (1787-1804). a templomot felújíttatta (1787-93), majd kibővíttette (1798-1801). Végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a zicsi templom kriptájában temessék el, s ez így is történt. Sokat költött a lakóhelyére, kastélyára. Az angolpark kialakítást követően 1787-ben a főkapunál szobrot állíttatott a család védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak. A mozgalmas barokk szobor máig is a Somogy megye az egyik legszebb Nepomuki Szent János szobor.
Nepomuki Szent János (1345 körül született, 1393 Prága cseh vértanú) Csehország patrónusa, a hidak, a gyónási titok, a haldoklók, a hajósok, a tutajosok védőszentje. I. Vencel királlyal való ellentéte miatt – mely a gyónási titokhoz ragaszkodásából fakadt – elfogták, megkínozták és a Moldva folyóba dobták. 1729-ben avatták szentté. Ünnepe május 16.
Irodalom: Kiss Tamás: Nágocs története 1945-ig, Magyar Nagylexikon Bp 2002.

Az oldal tetejére

Shadow